Jump to content

Depresszió-járvány vagy diagnózis-járvány?

2017. 07. 17. 11:30

Az utóbbi napokban egyre-másra látnak napvilágot a depresszióval kapcsolatos cikkek, híradások. Többük vészjósló képet fest a rettentő kórról, amely egyre nagyobb embertömegeket érint. De tényleg ilyen könnyen dobálózhatunk a depresszió elterjedtségével és súlyosságával? Számos szakmai vélemény ennek ellenkezőjére utal.

Mielőtt elborzadnánk a lassan már mindannyiunkra leselkedő veszélytől, érdemes néhány információval tisztában lenni.

Először is, a depresszió – hasonlóan a többi pszichiátriai betegség-kategóriához – egyáltalán nem olyan könnyen körülhatárolható, objektíven diagnosztizálható „betegség”, mint a testi problémák legtöbbje. Azt a gyakran felbukkanó megállapítást, miszerint a depressziót az agy felborult kémiai egyensúlya okozza nem támasztják alá valódi, tudományos mércével mérve megalapozott kutatások, ez még mindig csupán egy elmélet. Ha tényleg megtalálták volna az agyi eltérés gyökerét, azt fel lehetne használni a diagnózis során – ilyesmi azonban sehol nem történik.

Valószínűleg nem véletlen, hogy a Szakmai Kollégium Pszichiátria és Pszichoterápia Tagozatának 2011 szeptemberi állásfoglalása így fogalmaz: „A tudomány jelen állásában nem rendelkezünk a pszichiátriában olyan vizsgálati eszközzel, amelynek segítségével pszichiátriai diagnózist meg lehetne állapítani, mint például vérnyomásméréssel a hipertóniát [magas vérnyomást], vagy a vércukor mérésével a cukorbetegséget.”

Könnyen belátható, hogy nemigen lehet a mentális zavarok magas számával dobálózni, amikor ezeket nem is lehet objektív eszközökkel diagnosztizálni.

A magyar pszichiátria egyik nagy alakja, a nemrégiben elhunyt Dr. Buda Béla szintén kritikusan fogalmazott: „az agy mélyreható megismerése ellenére nem találják a főbb betegségformák egyértelmű patológiáját [kórtanát]. … Viszont tény, hogy a diagnózisok vitathatók, nem validak [nem érvényesek], és az idők folyamán szembetűnően és zavaróan idomultak a gyógyszeripari kínálatokhoz.”

Ám az sem kétséges, hogy az emberek igenis szenvedhetnek mentális problémáktól, és ezek igen súlyosak is lehetnek. Merre kereshetjük hát a megoldást? A tüneteket elfedő tudatmódosító gyógyszerezés helyett érdemesebb a gyötrelem valódi forrását felkutatni. Orvosi körökben jól ismert tény például, hányféle testi betegség létezik, amelyeket ha nem fednek fel és nem kezelnek, komoly mentális tüneteket válthatnak ki. Ezek a háttérben meghúzódó testi betegségek nem mindig nyilvánvalóak, egy alapos fizikai kivizsgálás viszont kiderítheti, ha ilyesmi áll a probléma hátterében.

Természetesen számos más állapot is kiválthat „pszichiátriai betegségnek” látszó tüneteket – tápanyaghiány, vitaminhiány, komoly stressz, tragikus veszteség vagy megoldhatatlannak tűnő problémák az életben. Ez alapján ki-ki döntse el, vajon a pszichiátriai diagnózisok és a tudattompító gyógyszerezés jelentik-e a valódi megoldást.

A fenti témáról mélyreható és lebilincselő dokumentumfilmet készített az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért nevű nemzetközi emberjogi szervezet „Tébolymarketing” címmel.

(Forrás: biokalauz.hu | Kép: pixabay.com)