Jump to content

Tetten érhető a klímaváltozás hatása a pusztító hurrikánokban

2017. 09. 11. 14:12

Nem véletlen egybeesés az, hogy egyre több pusztító erejű hurrikánnak vagyunk tanúi, a klímaváltozás hatásai már nem nehezen megfoghatóak. Valós időben látjuk azokat, az elmúlt két hét ennek szomorú élő bizonyítéka - hangoztatta Michael Mann, a pennsylvaniai egyetem klímakutatója a négy szokatlanul erős atlanti-óceáni hurrikán, köztük a Harvey és az Irma gyors egymás utáni formálódásáról.

“Az elmúlt néhány évben a tengerek felszínének hőmérséklete globálisan a legmelegebb volt a feljegyzések kezdete óta, a legerősebb hurrikánokat jegyeztük fel mind az északi, mind a déli féltekén, mind a Csendes-óceánon, mind az Atlanti-óceánon, ahonnan a jelenleg is tomboló Irma kialakult” – tette hozzá a kutató.

A melegebb tengervíz hőmérséklet több nedvességet, több csapadékot és erősebb viharokat eredményez.

Idén az első pusztító erejű hurrikán a Harvey volt, amely elmosta Texas államot, majd három nagy erejű formálódott egy időben az Atlanti-óceánon, az Irma, a Katia és a José. A Mexikóra szombat hajnalban lecsapott Katia már trópusi viharrá szelídült.

Az Irma felhőfala vasárnap érte el a Florida Keys szigetcsoport déli részét. Az amerikai országos hurrikánközpont (NHC) közlése szerint az Irma felhőfalában óránkénti 215 kilométeres szelet mértek.

A José, amely a Saffir Simpson-skála szerint négyes erősségű, gyorsan halad az Irma nyomában, és jelenleg a karibi térséget tizedeli.

Az amerikai Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal adatai szerint utoljára egy időben három aktív hurrikánt 2010-ben jegyeztek fel, amikor az Igort, a Juliát és a Karlot nyilvánították hurrikánná erejük miatt.

Gabriel Vecchi, a Princeton Egyetem geofizika professzora szerint az ilyen erős ciklonikus tevékenység annak bizonyítéka, hogy az 1990-es évek közepe óta az Atlanti-óceánon a ciklonok aktív szakaszban vannak annak ellenére, hogy nem minden évben voltak erős viharok.

A 2013-2016-os, viszonylag nyugodt időszak a csendes-óceáni El Nino-jelenséggel – az óceán felszínének melegedésével – magyarázható, ez olyan széljárást eredményez, amely nem táplálja hurrikánok kialakulását.

Az 1960-70-80-as években szintén alacsony volt a hurrikántevékenység.

“Élénk vita folyik a tudományos közösségben arról, mi okozza az elmozdulást a nyugodt időszakból. Néhányan úgy vélik, hogy a második világháború után az ipari szennyezés felerősödése miatt az Egyesült Államokban és Európában egyre több szennyező részecske került a levegőbe, ami blokkolta a Nap sugarait. Ez az óceánok lehűlését eredményezte, és csökkentette jelentős mértékben a hurrikán tevékenységet” – magyarázta Vecchi.

A légszennyezés az 1980-as évektől csökkenni kezdett egyebek között az amerikai Tiszta levegő törvény hatására, ami lehetővé tette, hogy több napsugárzás érje az óceánokat, “üzemanyagot” szolgáltatva a vihartevékenységhez.

Vecchi szerint a tudósok közötti nagy vita arról szól, mi játszik nagyobb szerepet ebben, a szennyeződés csökkenése vagy az óceáni áramlatok megváltozása. Mindkettőre van bizonyíték, de még nincs elegendő adat arra, hogy egyértelmű választ adhassanak a kérdésre.

(Forrás: biokalauz.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)