Drága jó nagyanyáink éjjel nappal főzelékkel tömtek volna, ha dacos gyermeki ellenállásunk kedvüket nem szegi. Elvégre,a főzelék volt az ételek Szent Grálja, amitől minden kisfiú nagyra nő, és minden kislány széppé válik. Ám a főzelékmítosz a gasztroforradalmak után szabadon, bedőlni látszik.

Rántás, főzés, liszt és cukor- mitől marad tényleg egészséges a főzelék?

Egy-egy étel tápanyag, vitamin- és ásványi anyag tartalma nagyban függ attól, hogy milyen főzési technikát alkalmazunk. A legtöbb étel energia-, és tápanyagtartalma „elfő” menet közben, és akkor még nem beszéltünk a hozzáadott, többi alapanyagról.

A főzelékek nem bizonyulnak kivételnek a fenti jelenség alól, ugyanis a legtöbb zöldség, például a karfiol, a brokkoli, a kelkáposzta, főzés közben elveszíti vitaminjai és tápanyagai nagy részét, míg az olajban sütés szinte az összes tápanyagtartalmat kiűzi a zöldségekből. Szerencsére azonban vannak kivételek, amelyeknek nem árt a főzés, párolás, sütés, de azokból kevesebb van, így nem árt a helyes elkészítési technikát megtanulni, hogy tápanyagban gazdag főzeléket produkáljunk, és tényleg egészséges legyen az a főzelék.

A helyes elkészítés és a főzelék

Kezdetnek az sem mindegy, hogy mivel aprítunk, ugyanis a réz vagy vastartalmú eszközök, minden egyes lesújtással, elpusztítanak egy adag C-vitamint. Ebből fakadón az sem mindegy milyen tálba kerül a nyersanyag, mert a fent említett két anyagból készült tárolók is hasonló hatással bírnak.

A megfőzni kívánt zöldséget közvetlenül az elkészítése előtt pucoljuk, aprítsuk, mert a levegőn hagyott zöldség fokozatosan veszít C-vitamin tartalmából. Ha nem muszáj, ne hámozzuk, inkább kaparjuk le, vagy jól mossuk meg a nyersanyagot, mert úgy magasabb vitamintartalommal bír. A pároltzöldség készítésekor, törekedjünk arra, hogy minél kevesebb ideig főzzük azokat, mert a rövidebb hőkezelés, magasabb vitaminértékkel jár. Kíváncsi vagy még néhány praktikára?  Kattints ide!

Melyik zöldség, mire jó?

Kezdjük a legalapvetőbbel, a sóskával. Az Európában és Észak-Ázsiában őshonos növény, amiből nem csak főzeléket, hanem gyógyteát is szoktak készíteni, elsődleges forrása az A-, B1-, B2-, és B9-vitaminoknak, valamint a nagy mennyiségű C-vitamint tartalmaz. Ezen kívül nem elhanyagolható, kalcium, foszfor, nátrium és vastartalma, ahogy a benne található antioxidáns és flavonoidok mennyisége sem. Ezen kívül gazdag forrása a szénhidrátoknak, és az oxálsavnak, kalóriatartalma mégis elenyésző

A sóska a sokféle tápanyagtartalmának köszönhetően csökkenti a farkasvakságot, a töredezett hajvégeket pedig újra élettől fénylővé varázsolja, és a kopasz foltoknak is búcsút inthetünk. A csontok védelméért sokat tesz, és a hemoglobin szint stabilizálásáért, így vérszegénység esetén kifejezetten ajánlott a fogyasztása. A sóskaleveleket gyakran álmatlanság vagy magas vérnyomás ellen is használják, antioxidáns tartalma miatt pedig a rossz koleszterinek ellen veszik fel a harcot, aminek eredményeképp alacsonyabb vérnyomást eredményez. A teljesség igénye nélkül, kell ennél

Párolva, sütve, főzve, salátába keverve, nyersen is fogyasztható.

A zöldborsó szintén az egyik legkedveltebb alapanyag. Tele van B- és C-vitaminnal, és B6-vitaminnal, ami hangulatunkra pozitív hatással van, mert beindítja a szerotonintermelés. Nagyon gazdag fehérjékben, és vasban is. Viszont diéta alatt nem ajánlatos fogyasztani, mert rengeteg szénhidrátot tartalmaz.

A más annyira nem favorizált kelkáposztáról sem szabad elfelejtkezni. Csonterősítő és vérnyomásszabályzó tulajdonsága, kortól függetlenül mindenki számára fontos. Az emésztést is helyre teszi, és az immunrendszert is beindítja, magas C-vitamin tartalma miatt.

Figyelj oda mit falsz, mert a megfelelő étrend és annak hatásai rövid időn belül érezhetőek.

További érdekességekért, bátran keresd fel a Biokalauz Facebook oldalát!