Egy átfogó elemzés szerint  a világon több mint százötvenötmillió öt éven aluli gyermek alultáplált és 52 millió nem éri el a korára jellemző testi fejlettséget a rosszul tápláltság miatt. Az elemzéssel abszolút egy irányba mutatnak a WHO adatai is: ezek alapján összesen 462 millió felnőtt ember alultáplált, 156 százötvenhatmillió gyerek visszamaradott, azaz az éveinek számához képest túl alacsony, mert nem jut elég élelemhez, és ötvenmillió gyerek túl vékony a magasságához képest.

Mintegy 140 ország adatait elemezték a kutatók a Globális táplálkozási jelentés elkészítéséhez, amelynek eredménye lesújtó képet mutat: a táplálkozási válság akár le is fékezheti az emberi fejlődést.

A spektrum másik oldalán ugyanakkor a túltápláltság jelent problémát minden korosztályban: a jelentés megállapította, hogy a Föld hétmilliárd lakójából kétmilliárd túlsúlyos vagy elhízott.

Az elhízás ügyében is megegyeznek a kutatók és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai, hiszen a WHO adatai alapján elhízástól vagy túlsúlytól szenved világszerte legalább negyvenegymillió öt év alatti gyermek, csaknem kétmilliárd felnőtt túlsúlyos, ebből nagyjából hatszázmillióan elhízottak.

Magyarországon túlsúlyos vagy elhízott a felnőttek 65 százaléka, emellett a gyerekek 20-25 százaléka szenved kisebb vagy nagyobb mértékű súlyfelesleg miatt.

Ez esetben nem dicsőség a lista elején állni

Európában az elhízást tekintve Magyarország listavezető, miután pár éve magunk mögé szorítottuk az Egyesült Királyságot. Az OECD-országok rangsorában a negyedik helyen vagyunk, csak Új-Zéland, az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó előz meg minket, mondta a Hirado.hu-nak a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ) tudományos bizottságának elnöke, Szűcs Zsuzsanna.

A szakember arról is beszélt, hogy a túlsúly és az elhízás az esetek döntő többségében a nem megfelelő étrend és egészségtelen táplálkozás talaján alakul ki.

A civilizációs betegségek, mint például a kettes típusú cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek (szívinfarktus, agyvérzés), sőt, egyes daganatos betegségek mint az emlőrák vagy a vastagbélrák, az esetek 70-80 százalékában kapcsolódnak az egészségtelen étkezéshez és  sok esetben a túlsúlyhoz is. Különböző statisztikák alapján kimutatható, hogy az emlőrák azoknál a nőknél sűrűbben alakul ki, akik túlsúllyal rendelkeznek, vastagbélrákot pedig sűrűbben diagnosztizálnak azoknál, akik több vörös húst és kevesebb rostot fogyasztanak.

„A magyar emberekre pedig rendkívül jellemző a húsok és az állati eredetű zsiradékok fogyasztása” – magyarázta a dietetikus.

Cukorból az ajánlásokban szereplő maximális mennyiségnél kevesebbet, zsírból pedig többet fogyasztunk

Az elhízás problematikája abból adódik, hogy kevesebbet mozgunk és/vagy többet eszünk, mint kellene. Szűcs Zsuzsanna szerint jellemző az élelmiszercsoportokat tekintve, hogy az elmúlt öt évben 20 százalékkal kevesebb zöldséget és gyümölcsöt fogyasztottunk, emellett a teljes értékű gabonafélék fogyasztása is elmarad a kívánatostól. A csontok egészségét is meghatározó tejfogyasztás kismértékben bár, de szintén csökken évek óta, pedig a tej, illetve a tejtermékek rendkívül fontosak, mert olyan tápanyagok vannak benne – ilyen a tejcukor vagy a D-vitamin –, amelyek nagyban segítik a kalcium felszívódását.

Ezzel szemben az ételek elkészítésénél nagyon bőkezűen bánunk a zsiradékkal, és a növényi olajokkal szemben egyre inkább előtérbe kerül a szalonna és az állati eredetű zsiradékok.

Nagyon szeretjük és méltán büszkék is vagyunk a tradicionális magyaros ételekre, alapanyagokra, többek között a kolbászra, a szalonnára vagy a töltött káposztára, de az egészségünk érdekében nagyobb tudatosságra lenne szükség. Ezeket az ételeket el lehet készíteni soványabb húsból, kevesebb zsiradékkal, így a hagyományos magyar fogások is fogyaszthatók, hiszen a hagyma, a paprika, a kömény és a majoránna úgyis megadja az ízét.

Szűcs Zsuzsanna szerint szeretjük az édességet, a magyarok édesszájúnak számítanak, például a skandináv népekkel való összehasonlításban, hiszen szeretjük a markánsabban édes ízű ételeket, italokat. Ennek ellenére szerencsére a felnőttek átlagos hozzáadott cukorfogyasztása alatta marad a WHO által meghatározott maximális bevitelnek, ami a napi energiabevitel 10 százaléka.

„Magyarországon a felnőttek átlagosan napi kalóriabevitelüknek kicsit több mint 8 százalékát fogyasztják el hozzáadott cukorból, az utóbbi harminc évben jellemző a cukorbevitel csökkenése, igaz ez az elmúlt tíz évben stagnált, az utolsó öt évben pedig minimálisan növekedett” – részletezte a dietetikus.

Miközben magunkat hízlaljuk, a szervezetünket kiéheztetjük

Habár azt gondolhatnánk, hogyha már ennyit eszünk, akkor minden szükséges tápanyagot beviszünk a szervezetünkbe, azonban ez korántsem igaz.

„A konkrét számok alapján összességében az mondható el, hogy világviszonylatban a túlsúlyosok aránya és száma meghaladja az alultápláltakét, de vannak olyan területek – így Ázsia vagy Afrika egyes régiói –, ahol az élelmiszerhiányból adódnak problémák. Emellett fontos megemlíteni, hogy a minőségi éhezés egy abszolút jelenlevő probléma nemcsak ezekben a térségekben, de Magyarországon, az élelmiszerrel jól ellátott társadalmakban is” – hívta fel a figyelmet a MDOSZ tudományos bizottságának elnöke.

A fejlett társadalmakban ugyanis az élelmiszerbőség mellett lehet minőségi éhezésről is beszélni. Ez azt jelenti, hogy a kalóriabevitel biztosított, de vannak olyan tápanyagok – ilyen a rost, a vas vagy a kalcium, aminek a fogyasztása elégtelen, és ez nálunk is jellemző.

Komoly fejtörést kellene, hogy okozzon a magyaroknak például a vashiány, azonban nem foglalkozunk vele. A dietetikus elmondta, hogy az étrendi tényezők közül a vörös húsok vasforrásként említhetők, mellettük kismértékben a halak, a növényi eredetű élelmiszerek is hozzájárulnak a vasbevitelhez, például a spenót, a cékla vagy a mák. A szakember azonban vörös hús fogyasztását mindössze heti egy-két alkalommal javasolja.

Ahol alig van étel, ott a tápanyag is kevés

A jóléti társadalmakkal szemben az elfogyasztott élelmiszer-mennyiség tekintetében Afrikára például halmozottabban jellemzők a tápanyaghiányos állapotok. „Az A-vitamin, a vas, a jód hiánya hatalmas tömegeket érint. A vashiány például egy generációkon átívelő probléma,  ördögi kör. A várandós anyukák eleve vashiányosak, és nem sok esélyük van pótolni, hiszen ott ritkán jutnak húshoz, azonban ez hatással lesz a megszületendő babára is, a kisgyerek is vashiányosan jön a világra. A komoly gond, hogy ez hatással van gyermek szellemi és testi fejlődésére is, de ugyanitt említhetném a jódhiányt is, hisz az szintén többek között a szellemi képességekre van negatív hatással” – ecsetelte Szűcs Zsuzsanna.

A dietetikus rávilágított arra is, hogy a mennyiségi éhezés esetében a kalória- és/vagy fehérjebevitellel is probléma van, hiszen a fentebb említett térségekben élők jellemzően csak kis mennyiségű növényi eredetű élelmiszerekhez jutnak hozzá, például rizshez, emellett pedig egyéb értékes élelmiszert, pl. húst csak ritkán látnak az elmaradottabb térségekben élők.