Jump to content

Fékezzünk a szívünk érdekében

2017. 11. 26. 17:30

Kimutatták: a gyermekkori stressz még inkább növeli a szív- és érrendszeri betegség vagy szívinfarktus kockázatát. 

 

A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet, hogy akár a hirtelen, akár a hosszan tartó feszült ideállapot szív- és érrendszeri problémákat is okozhat. Egy kutatás szerint a mindennapos stresszben élő emberek 50 százalékkal nagyobb eséllyel betegszenek meg valamilyen szívkoszorúér probléma miatt. Ezek pedig a fokozódó stresszel karöltve már könnyen infarktushoz vezetnek.

A tartós, gyerekkorban induló, és esetleg felnőttkorig kitartó stressz növeli a későbbi szív- és érrendszeri, valamint az anyagcsere-betegségek kockázatát. Ezt állapították meg brit tudósok több mint hatezer hétszáz ember adatait elemezve. A kutatás ráirányította a figyelmet a gyerekkori stressz komoly veszélyére, arra, hogy egy ember 45 éves korára nagy eséllyel betegedhet meg szív- és érrendszeri, valamint cukorbetegségben a tartós idegességgel járó életmódja miatt.

Az állandó feszültség még a gyerekkori elhízásnál is komolyabb kockázati tényezőnek bizonyult. Figyelemkeltő az InterHeart angliai kutatás megállapítása, amely szerint az ötvenkét országban végzett vizsgálatuk adatai azt jelzik, hogy a munkahelyi állandó stressz-hatásnak kitett dolgozók infarktuskockázata kétszerese az átlagos körülmények között dolgozókéhoz képest. A stressz gyakran vezet magas vérnyomás, elhízás, kezelést igénylő vérzsír-szint, kezdődő vagy már kialakult cukorbetegség együttes előfordulásához. Ezek a betegségek pedig sokszor kéz a kézben járnak.

A feszültséggel teli életmód egyértelmű rizikófaktora az infarktus kialakulásának, de a hirtelen erősödő stresszhelyzet akár szívhalálhoz is vezethet – mondták el a szakemberek. Ilyen helyzetben mondják például azt, hogy valakinek megszakadt a szíve. Akad olyan veleszületett szívritmus zavarra hajlamosító tényező is, ahol ritmuszavar akkor lép föl, amikor valami óriási stressz éri az illetőt. Szerencsére ez ritka kórképnek számít, de ha a családban valakinél ilyen tragédia bekövetkezett közeli hozzátartozóként – például a testvérnél – akkor mindenképp érdemes kardiológushoz fordulni. Bizonyos akut stressz szituációkban pedig szívinfarktusnak megfelelő akut kórkép alakulhat ki, még akkor is, hogyha az illetőnek nincs koszorúér betegsége.

De nemcsak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben lévő gyulladások is. Stressz hatására ugyanis az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, amely közvetetten hozzájárul az immunrendszer gyengüléséhez egy bizonyos idő után. Ha ez tartóssá válik, a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, megjelenhetnek a fáradtság és az ingerlékenység jelei, és komoly egészségügyi kockázatai lehetnek. A kortizolhiány ráadásul hatással lehet az egész hormonrendszerre, progeszteronhiányhoz, pajzsmirigy alulműködéshez is vezet.

Ha nincs szervi ok, nem szükséges a kortizol hormon gyógyszeres pótlása, sokkal inkább az életmódváltás az, ami megoldást jelenthet. Első lépésként csökkenteni kell a stresszt, mozgással, relaxációval, több pihenéssel, egészségesebb étkezéssel vagy gyulladás esetén a probléma megszüntetésével. Fontos, hogy megszabaduljunk a túlsúlytól, leszokjunk a dohányzásról és mérsékeljük az alkoholfogyasztást.

(Forrás: biokalauz.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)