Az Európai Bizottság 2018. szeptember 12-én javaslatot tett az évi kétszeri óraátállítás eltörlésére, miután nyilvános konzultációt indított erről, és a válaszadók nagy többsége ellene szavazott.

A lakossági felmérést követően az Európai Unió tavaly úgy határozott, hogy a jövőben eltörlik az évi kétszeri óraátállítást. Az új rendszert várhatóan 2021-től vezetik be. A szürke időben hajlamosabbak vagyunk a depresszióra, az átállítás pedig felborítja napi ritmusunkat.

A nyári időszámításra való átállás miatt egy órával előbb kell kelnünk, mint előző nap. Ez az egy óra alváshiány is elég ahhoz, hogy kábának érezzük magunkat, emiatt pedignehezebben tudunk koncentrálni a feladatainkra.

Szervezetünk még a korábbi ritmus szerint működik, így este nem tudunk elaludni a megszokott időben. A változásra minden ember másként reagál: van, aki alig érzi meg, míg mások különösen érzékenyek, főleg a kisgyerekek, az idősek és a krónikus betegek, illetve azok, akik korábban is rossz alvók voltak.

A tünetek között itt is az alvászavar, fáradtság, lehangoltság, ok nélküli ingerültség, a koncentráló- és teljesítőképesség csökkenése és az étvágytalanság a leggyakoribb, de akár szívbántalmak és emésztési problémák is jelentkezhetnek.

G. Németh György, a Magyar Alvásszövetség elnöke a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, hogy az óra átállításával jelentősen beleszólunk a természet rendjébe, mivel önkényesen jelölődik ki, hogy mikor kezdődik és mikor fejeződik be egy nap.

Hozzátette, míg korábban a nap állásának megfelelően észleltük, tudtuk, hogy mikor van dél, addig most egy nagyobb terület részeként fogadjuk el. „Összességében ez a folyamatos állítgatás, nem hasznos” – emelte ki.

A magyar lakosság jelentős része korán kezdi a napot. A mezőgazdaságban ténykedők számára kifejezetten nem mindegy, hogy mikor van reggel, mikor van világos – mondta G. Németh György.

Éjszaka olyan biológiai folyamatok játszódnak le a szervezetben, amelyek pótolhatatlanok. Ha ez valamilyen szempontból megszakad vagy nem működik normálisan akkor előbb-utóbb zavar lép fel.

Radics Kornélia, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke meteorológiai szempontból vizsgálva az óraátállítást elmondta, hogy a meteorológia olyan tudomány, amelyet folyamatosan, minden időpontban, a Föld minden szegletében végeznek. Ezért fontos, hogy egy időhöz igazodva tegyék.

A meteorológiában az univerzális korrigált világidőt használják. Mindenhol, minden ország ehhez igazodva végzi a méréséket, végzi a modelfuttatásokat.

Szakmai szempontból egyértelműen a téli időszámítást kell, hogy előnyben részesítsük. Azért, mert a mostani nyári időszámítás azt jelenti, hogy egy órával később kapjuk meg a közös nemzetközi centrumokból a legfrissebb modelfuttatások eredményeit. Azaz, ha egy hatkor végzett modelfutattás télen már hét órakor rendelkezésünkre áll, Magyarországon csak nyolc órakor kapjuk meg a nyári időszámításnak köszönhetően, ami egyórás késést jelent számunkra – fejtette ki.