Jump to content

A jóga, filozófia!

2015. 06. 20. 12:30

A négy legismertebb jóga fajta közül, úgy mint Karma, Bhakti, Rádzsa, Gjána, a Karma jóga a cselekvés, a tettek útja néven ismert, az okokkal, cselekedetekkel és a következményekkel foglalkozik. Minden cselekedet valamilyen hatást gyakorol a testre, az elmére és a tudatra, s az eredménye megfelel az erkölcsi értéknek és a szándéknak, amellyel végrehajtották.

A „Karma” szó azt jelenti: „tenni”, „cselekedni”. Minden ténykedésünk – a légzés, a beszéd, a mozgás, de minden gondolatunk, szavunk is – karmának minősül.

A „karma” mindezeken túl az ok-okozat egyetemes törvénye, amely az ok és okozat általános összefüggését is kifejezi. Minden, amit teszünk, mondunk vagy gondolunk, valamilyen okozattal jár, amely végül a hatás- ellenhatás törvényszerűségének megfelelően ugyanolyan formában visszaszáll ránk. Amit „szerencsének” nevezünk, az korábbi jótéteményeink eredménye, ami pedig sorscsapásnak látszik, az a múltbeli negatív cselekedeteink visszahatása. Életünk eseményei nem véletlenszerűen következnek be, hanem egytől egyig korábbi és jelenlegi cselekedeteink váltják ki és irányítják őket. Sorsunk a karma révén ugyanúgy előre meghatározott, mint ahogy a kilőtt nyílvessző célja is előre megállapítható és kiszámítható – feltéve, hogy egy másik esemény nem téríti el, vagy nem korrigálja a pályáját.

A „Jóga a mindennapi életben” rendszer gyakorlásával, pozitív gondolkodással, bölcsességgel és önzetlen tettekkel enyhíthetjük és módosíthatjuk karmánk hatásait, és fokozatosan jóra fordíthatjuk sorsunk. Pillanatnyi helyzetünk a múltbeli tetteink következménye, jelenlegi cselekedeteink pedig meghatározzák a jövőnket. Ha egyszer eljutottunk erre a felismerésre, nem fogunk másokat okolni a velünk történtekért, hanem magunk vállaljuk a felelősséget.

A Karmának az alábbi két fajtáját különböztetjük meg:

• Sakama Karma - önös cselekvés
• Nishkama Karma - önzetlen cselekvés

Az önző gondolkodás és cselekvés elmélyíti az „enyém” és a „tied” közötti kettősséget, az önzetlenség viszont átsegít kicsinyes egónk határain túlra, a minden létezővel való egységhez. A szakáma karma hozzáköt minket a „csoraszi ká csakrá”- hoz (a halál és újjászületés kereke), a nishkáma karma elold tőle.

Indiában az eső, a fa, a tó és a szentek az önzetlenség jelképei. Az eső minden lénynek egyformán javára válik – legyen az ember, állat vagy növény. A fa árnyékát adja mindenkinek, aki lombja alatt keres menedéket, és még annak is ad gyümölcséből, aki kővel dobálja. A tó is mindenkinek a rendelkezésére áll. Az őz éppúgy olthatja belőle szomját, mint a tigris. S a szent is megkülönböztetés nélkül adja áldását mindenkire.

A nishkáma karmával nem hozunk létre új karmát; ellenkezőleg: a korábbi karmát is feloldjuk vele. Megértés, megbocsátás, jószívűség és segítőkészség azok a tulajdonságok, amelyek felszabadítanak a karma körforgásából.

További érdekességekért, bátran keresse fel a Biokalauz Facebook oldalát!
(Kép forrása:
jogarubedli.hu)