Jump to content

Algák a kozmetikumokban

2017. 08. 11. 09:05

Az algákat hosszú ideje alkalmazzák kozmetikai készítményekben illetve szájon át kozmetikai célokra, mivel koncentráltan tartalmazhatnak különféle bioaktív anyagokat. No de mit kell tudni róluk?

A Spirulinából készült termékekben a karotinoid vegyületek és más színanyagok, illetve az E-vitamin antioxidáns, oxidatív stresszt kivédő hatását használják fel, ami elméletileg tovább fokozható, ha az algákat bizonyos nyomelemekben gazdag környezetben tenyésztik. A klorofill fertőtlenítő hatását hosszú idő óta ismerjük. Borotválkozókrémekben, szappanokban, fogkrémekben ma már nagyobb boltok polcán gyakran megtalálhatjuk a klorofill tartalmú termékeket. A Chlorella klorofilltartalma kiemelkedő a növények közül, így jó forrása lehet a zöld színanyagnak.

Az algafogyasztás története az őskortól napjainkig

Az algákkal a természetben kialakulása óta rendszeresen találkozott az emberi faj. Elődeink a szárazföld belsejében folyó- és állóvizeket fogyasztva is elkerülhetetlenül magukhoz vettek algákat, kisebb tavakból pedig szándékosan is fogyaszthatták ezeket, melyek hatása szervezetükre - attól függően mely fajok domináltak a vízben- változatos lehetett.

Adatok hiányában ma csak sejtéseink és feltételezéseink lehetnek arról, hogy mióta és milyen mértékben voltak jelen étrendünkben a különböző makro- és mikoalgák. A feltételezéseken túllépve tény, hogy a japánok és más ázsiai népek hosszú ideje előszeretettel fogyasztják a nagyobb méretű, így könnyen összegyűjthető algákat.

Ez a szokás a szusival együtt az utóbbi években Európában és Észak-Amerikában is gyorsan tért hódított. Ismereteink szerint Kínában és Peruban a Nostoc telepeket évszázadok óta fogyasztják, így lehetett ez az ősidőkben is a különböző gyűjtésre alkalmas algákkal.

A ma étrendkiegészítőként elterjedt Spirulina (mai nevén Arthrospira) -fajok fogyasztása valószínűleg szintén több évszázados múltra tekint vissza: a legkorábbi Spirulina mikroalga-fogyasztásra vonatkozó fennmaradt adatok a 16. századra tehetőek. Az első beszámolók 1524-ből származnak, Toribio de Bonavente atya figyelte meg, hogy Mexikóban az indiánok a vízből élelmiszert gyűjtöttek és nagy mennyiségben fogyasztottak. Más források is írnak az algafogyasztásról: Cortez titkára Lopez de Gómara “Mexikó elfoglalása” című könyvében ír a Tecuitlatl gyűjtésének és elkészítésének módjáról.

Ez utólag nagy valószínűséggel Spirulina (Arthrospira maxima) algaként azonosítható. Nem csak az aztékok fogyasztották tudatosan a mikroalgákat: a 20. században jegyezték le, hogy Afrikában, a Szahara déli részén, a Csádtó környékének kisebb-nagyobb, lúgos vizű tavainak felszínét gyakran borítja be egy zöldes színű hártyaszerű, a helyiek által Dihé-nek nevezett és később Spirulina algaként azonosított anyag, amit a benszülöttek leszűrnek és lepényként vagy ételeiken szószként fogyasztanak. Ez a szokás feltehetőleg évszázados múltra tekinthet vissza, ám biztosat erről nem mondhatunk.

A ma szintén népszerű Chlorella-fajok gyűjtése igen apró méretük miatt kezdetleges eszközökkel a modern kor előtt nem volt megoldható, ezért erre tudomásunk szerint nem volt az elmúlt évezredekben példa. A nyugati kultúra az algafogyasztás lehetőségéről nem sokat tudott.

(Forrás: biokalauz.hu | Kép: pixabay.com)