Jump to content

Tizenkét jele annak, hogy fokozott stresszben élünk

2017. 12. 15. 18:00

Mindenkinek az életében vannak válságos, torokszorító időszakok. Nem úgy reagálunk a dolgokra, a szervezetünk másként működik, mint ahogyan azt mi észleljük. Testileg és lelkileg is megvisel bennünket a stressz.

Pedig a felfokozott stresszel kapcsolatos jelzéseket a testünk szinte minden időben küldi nekünk, figyelmeztet bennünket. Kutatók tizenkét pontba sűrítették ezeket az intő jeleket, amiket nem árt önmagunkra nézve is megszívlelni, de a környezetünkben élőkre odafigyelve, őket is időben megszólítani. Hogy közösen oldjuk meg a gondokat.

1. Nehezen hozunk döntést.

A vizsgálatok bebizonyították, hogy a folyamatos stressz alatt lévő egyének nehezen tudnak dönteni, sokat hezitálnak, nincs meg bennük a prioritást választó érzék, és ha netán döntenének, rend szerint rossz döntést hoznak.

2.  Nem tudunk hosszan koncentrálni valamire, és állandóan feszültek vagyunk.

Amikor stresszben vagyunk, az agyunk „túlélő üzemmódba” kapcsol, hasonlóképpen, mint amikor félünk valamitől. Ha egy vadállat támad meg bennünket, az agyunk a veszélyforrás miatt felfokozottan kezd működni. Az állandósult „képzelt veszélyforrás” megterheli az idegeinket. Mintha folyamatosan dzsungelban lennénk, kannibálok között.

3. A partnerünket folyamatosan kritizáljuk, csak az ő hibáit vesszük észre, ami még inkább nyugtalanít bennünket.

Napi jelentéktelen kis ügyeken képesek vagyunk kiborulni, nincs meg bennünk a belátás képessége. Csak azt vagyunk hajlandók elfogadni, ami nekünk megfelel.

4. Többet vagy jóval kevesebbet eszünk, mint előtte.

Az emberek kétharmada túlevéssel igyekszik úrrá lenni a szorult helyzetén, de akadnak olyanok is, akik viszont étvágytalanná válnak és lesoványodnak. Ezért egy „stresszhormonunk” a felelős, ami általában felerősíti az étvágyat, és olyankor hajlamosak vagyunk válogatás nélkül megenni mindent.

5. Elnehezül a memóriánk, feledékennyé válunk.

Erre egyszerű a magyarázat. Az agyat terheli a stressz, ezért az képtelen teljes mértékben, egy egészséges embernél elvárható szinten működni.

6. Álmatlanságban szenvedünk, vagy éppen délutánokig képesek vagyunk az ágyban maradni…

A kutatások kimutatták, hogy az álmatlanságot a vérben magasabb koncentrációban megtalálható stresszhormonok okozzák.

7. …és mindig fáradtak vagyunk.

8. A legegyszerűbb dolgok is bántóan összetettnek és nehéznek tűnnek.

A „kognitív képességek” gyengülését az agyban felhalmozódó dopamin hormon idézi elő, ami szintén a stresszhormonok folyománya.

9. Nem érezzük képesnek magunkat arra, hogy a problémáinkat kezelni tudjuk.

A stresszhormonok depressziós tüneteket is okoznak, miáltal elapad az önbizalmunk…

10. …amit csak tetéz, hogy már a kedvenc időtöltésünkhöz sem lesz kedvünk.

11. Magunkba zárkózunk.

A fokozott stresszben élő emberek visszahúzódnak az addigi közösségükből. Magányossá válnak, és ez még inkább ront az amúgy is megterhelt állapotukon.

12. Többet dohányzunk és iszunk.

A stressz folyamata kiváltja belőlünk a káros szenvedélyek mind intenzívebb megélését. A stresszhormonok gyakori késztetést okoznak a bódulatot kiváltó szeszes italok vagy a drogok iránt. Pedig ezek a módszerek – az alkohol, a kábítószerek és a cigaretta – nem oldják meg a stresszben élő embertársunk gondjait. Mi több, csak tovább bonyolítja, fokozza, legrosszabb esetben végteleníti azokat.

A legfontosabb, ami ilyenkor gyógyírként hat a felfokozott stresszben élőnek: a szeretet. A törődés. Az odafigyelés, ami révén megérezheti, hogy fontos másoknak, újra egész embernek tekintheti magát, visszailleszkedik a közösségbe, és reményei mentén folytatni fogja az életét.

(Forrás: biokalauz.hu;hirado.hu | Kép: pixabay.com)