A tornyot úgy tervezték, hogy kihasználja a sivatagi klímát: a Nap erejét hasznosítva az óriási betonépítmény felmelegszik. Időközönként hideg vizet permeteznek a belső falára, amelyen - gyors párolgást követően - az akkor már hideg és nedves levegő hirtelen zuhanni kezd, meghaladva a 80 km/h sebességet is. Ez a "hullám" az előtte lévő levegőoszlopot átpréseli a szélturbinákon, amelyek így energiát termelnek.
Az erőmű működése valamelyest hasonlít az Arizonába tervezett 800 méter magas és 200 MW-os teljesítményével a legnagyobb nap- és szélenergiát hasznosító kombinált erőműhöz. Mindkét torony esetében fent a kávánál alacsonyabb a nyomás és a hőmérséklet mint a felszínnél, így a toronyban huzathatás alakul ki, amely a torony belsejében elhelyezett turbinákat megmozgatja, elektromos energiát termelve így. A vízpermetezés ezt a jelenséget erősíti fel.
A nap- és szélenergia kombinálásának ötlete már ötven évvel korábban, az 1960-as években megszületett, a technológiát eddig még nem alkalmazták ilyen hatalmas méretben. Ennek oka elsősorban az építési és az üzemeltetési költségek, hiszen csak az elkészítése 1,5 milliárd dollárba fog kerülni, és az állandó, működéséhez elengedhetetlen vízpumpálás sem mondható olcsónak.
Fotó: freedigitalphotos.net forrás:biokalauz.hu/ecolounge.hu