Jump to content

Van értelme a nagy vízerőműveknek?

2014. 05. 23. 16:35

Az Oxfordi Egyetem csaknem négyéves vizsgálat után írt jelentése szerint nem érdemes vízerőműveket építeni, hogy megreformáljuk az energiaszektort, mivel azok szinte mindig több kerülnek, és hosszabb ideig épülnek, mint azt tervezőik pontosnak szánt számításaik alapján megtervezik. A jelentést egyszerűen úgy lehet összegezni, hogy a duzzasztógátak nemcsak a környezetet teszik tönkre és elszegényítik a lakosságot, de gazdaságilag sincs sok értelmük, mivel nem is adnak gyors megoldást az energiaproblémákra.

Atif Ansar, Bent Flyvbjerg, Alexander Budzier és Daniel Lunn négy éven keresztül vizsgálta az 1934 és 2007 között épült hatalmas duzzasztógátak dokumentumait, ahol elérhetőek voltak a tervek kalkulációi és a tényleges költségek.

Az adatbázisukba 65 országból mintegy 245 építkezés került be. Ezeknek az összköltsége 353 milliárd dollár volt, a dollár 2010-es árfolyamán számolva. Ezek alapján derült ki, hogy a megépült erőművek 96 százalékkal(!) többe kerültek, mint azt eredetileg tervezték. Ugyanakkor átlagosan mintegy 44 százalékkal nőtt a tervezett időintervallumhoz képest a tényleges építkezés ideje.

Az adatbázisuk alapján a tervezőknek csaknem duplázniuk kell a szokásosan megállapított költségeket és 66 százalékkal hosszabb időintervallumot kell venniük, hogyha azt szeretnék, hogy 80 százalékos biztonsággal időben és a költségvetés szerint készüljön el a projektjük.

Példaként a pakisztáni Diamer-Bhasha duzzasztógátat hozták fel, amely a tervezett 12.7 milliárd helyett, 25.4 milliárd dollárba kerül majd, míg a befejezés 2021 helyett 2027 lesz. Bent Flyvbjerg szerint sokkal több, kisebb beruházásra lenne szükség, amely költség és időhatékonyabb is, mint az óriás vízerőmű projektek. Ennél fogva sokkal jobban eladhatók a társadalom felé és nem utolsó sorban természetesen kevésbé károsítják a környezetet is.

Fotó: freedigitalphotos.net forrás:biokalauz.hu/greenfo.hu