Jump to content

Algából tízszeres mennyiségű biomassza is nyerhető

2014. 06. 17. 18:28

Nem feltétlenül csak a mezőgazdasági földterületek igénybevételével (pontosabban: azok rovására) lehet a biomasszából energiát termelni. A legújabb kísérletek bizonyították, repce helyett az algákat érdemes munkába fogni. Az algák szövetes felépítéssel nem rendelkező, főleg vízben előforduló önálló táplálkozású (autotróf) szervezetek. Néhány mikrontól több nagyságig terjedő méretűek és több tízezer fajuk van. A mikroalgák növekedésükhöz fényt és szén-dioxidot igényelnek, s ezt különleges berendezésekben meg is lehet valósítani. A mezőgazdasági növényekhez képest egységi területről jóval több energiát lehet ily módon termelni.

Eddig jobbára a nagy termetű fajokat táplálék, takarmány (algaliszt), műtrágya, kozmetikum, agar-agar, antibiotikum stb. előállítására használták. Az algáknak a környezetvédelemben is kitüntetett szerepük van, minthogy a szennyvizek tisztításában jól beváltak. Nemrégiben figyeltek fel arra, hogy a napenergia kiváló hasznosítása révén tömegtermesztéssel – irányított fotoszintézissel – energiatermelésre is felhasználhatók.

Németországban jelenleg a primér energiaigény jelentős százalékát tudják bioenergiából fedezni, mindenekelőtt repcéből nyert biodízelre alapozva. Azonban a repcetermesztés igen nagy területeket vesz igénybe, ezért is az efféle energiatermelés nem elég hatékony. Az algák ebből a szempontból sokkal hatásosabban „dolgoznak”, minthogy fotoszintetikus hatékonyságuk messze felülmúlja a repcéét.

Egy adott mikroalga-populációban valamennyi sejt egyforma hatékonysággal fotoszintetizál. Ismeretes, a magasabb rendű növényeknél a fotoszintézisben csak a zöld levélsejtek vesznek részt, a gyökerek és szárak képződésében részt vevő sejtek viszont nem. Így a mikroalgákból termelődő biomassza mennyisége tízszerese a szántóföldi növényekének. Az így nyert biomasszából aztán biogázt, biodízelt, bioetanolt lehet termelni.

Fotó: freedigitalphotos.net forrás:biokalauz.hu/agroinform.com