Jump to content

Dúsított élelmiszerek? A te tányérodon is ott vannak!

2017. 09. 28. 17:05

Nem cseng ismerősen a kifejezés, és igazából elképzelésed sincs, hogy mit takar az élelmiszerdúsítás? Probléma egy szál se, sokan vannak így vele, pedig a dúsított élelmiszerek egyre inkább teret hódítanak az étkezésben. De melyek ezek?

A vitamin-, és ásványianyag-hiány következtében fellépő betegségek jelentős része megfelelő életmóddal és táplálkozással megelőzhető lehetne. Sok esetben azonban a hiányos táplálkozás hátterében a rossz anyagi körülmény áll, ezért egyre több ország táplálkozás politikájának része egyes alapvető élelmiszerek meghatározott vitaminokkal és ásványi anyagokkal történő dúsítása, javítva ezzel minden társadalmi réteg számára az egészséges táplálkozás alapvető feltételeit különösen olyan esetekben, amikor kiegészítés szükséges (pl. kenőmargarinoknál az A- és Dvitamin), vagy a megelőzés indokolja (pl. a konyhasó jódozása). De lássuk, mit jelent mindez a gyakorlatban.

Dúsítás

A dúsított élelmiszerhez a feldolgozási eljárások során vitaminokat, ásványi anyagokat, vagy egyéb táplálkozás-élettanilag fontos anyagokat adnak a tápérték, biológiai hatékonyság növelésének céljából. A hozzáadott anyag az élelmiszerben egyrészt természetes összetevőként is megtalálható, másrészt a dúsítással, kiegészítésként adják hozzá azokat. Az élelmiszergyártók a törvények által előírt kötelező dúsításon kívül önkéntes alapon is adhatnak bizonyos vitaminokat és ásványi anyagokat termékeikhez.

Dúsításra alkalmas élelmiszerek

Angol lakossági felmérések alapján a dúsított élelmiszerek az emberek energia-bevitelének mindössze 22-24%-át (19% kötelezően, 3-5% önkéntesen dúsított) teszik ki. A dúsításra alkalmas élelmiszerek körét az alkalmazott technológiák behatárolják, és rendeletek által szabályozzák. Az Európai Parlament által kibocsátott [1925/2006/EK] rendelet szerint vitaminok és ásványi anyagok nem adhatók feldolgozatlan élelmiszerekhez, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket, húsféléket, halakat.

Dúsításra legalkalmasabb azok az élelmiszerek, melyeket az emberek nagy többsége rendszeresen, megfelelő mennyiségben, egész évben fogyaszt. Lényeges szempont, hogy lehetőleg a gyártást és felvásárlást követően rövid időn belül felhasználásra kerüljenek, így csökkentve a tárolás során bekövetkező vitaminveszteséget.

Általában a gabonafélék, az olajok, a tejtermékek, az üdítők, az ételízesítők (úgymint a só, cukor), különböző öntetek különösen alkalmasak dúsításra. Vízben oldódó vitaminokat főként gabonapelyhekhez, tejtermékekhez (tej, tejital, tejpor), gyümölcslevekhez, italporokhoz, lisztekhez, olajokhoz és margarinokhoz adnak.

Az önkéntesen dúsított élelmiszerek legnagyobb hányadát a reggeli gabonapelyhek teszik ki, melyek bár csak viszonylag kis hányadát jelentik a napi energia-bevitelnek, azonban ezek is hozzájárulnak a vitaminszükséglet fedezéséhez, amit számos kutatás igazolt. A gabonapelyheket főként B-vitaminokkal, vassal dúsítják, de már találhatunk kalciummal dúsított változatokat is, melyek tejjel való fogyasztásával a napi kalciumbevitel egy része is biztosítható – számolt be róla a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége.

(Forrás: biokalauz.hu;hazesotthon.hu;mdosz | Kép: pixabay.com)